Robert T. Kiyosaki: Cashflow négyszög

A Gutenberg-galaxisnak van egy külön kis szeglete, egy ideje erről írok ezen a helyen: ez a Kiyosaki-birodalom, amelynek néhány darabját már megnéztük (Gazdag papa, szegény papa és a Gazdag nő c. művek). Most a birodalom egy újabb könyvét készülök bemutatni: a Cashflow négyszöget.

A könyv alcíme sokat ígérő: Út az anyagi függetlenséghez. Bár sok mindent valóban meg lehet tudni a könyvből arról, hogy hogyan is érjük el az anyagi függetlenségünket, maradjunk annyiban, hogy az alcím egy költői túlzás. (A könyvön kívül ugyanis, azt gondolom, hogy kell még egy s más ennek az állapotnak az eléréséhez.)

Ettől függetlenül a könyv hasznos pénzügyi intelligenciánk fejlesztése szempontjából, mert egészen új szemszögből közelít ahhoz a kérdéshez, hogy hogyan is lehet meggazdagodni (vagy legalábbis jól élni). A Gazdag papa, szegény papa a könyvelési szempontok mentén tárgyalta ugyanezt (azaz hogy mik az eszközök és a források), a Cashflow négyszög ellenben a pénzkeresés társadalmi státuszai, stádiumai szerint.

A Cashflow négyszög olyan négyzet, amelynek négy negyedében a Kiyosaki által rendszerezett négyféle pénzszerzési mód szerepel.

Nagyon jó kis csoportosítás, mert sok minden kiderül belőle, tulajdonképpen rajta van a könyv szinte teljes mondanivalója – erősen sűrítve.

A leglényegesebb, hogy a pénzszerzés módszere, logikája szerint négy típusba sorolhatók az emberek:

A: alkalmazottak – ezt már a legtöbbünk próbálta. Ez az a szituáció, amikor a teljes idődet, energiádat arra fordítod, hogy másvalakinek termeld a pénzt. Igaz, ezért Te is kapsz lóvét, de ezért 100%-ban el kell, hogy add a munkaerődet. Vagyis ez aktív jövedelemszerzés. Mivel csak akkor kapod meg alkalmazottként a fizudat, ha Te személyesen és tevőlegesen dolgozol.

B: egyéni vállalkozók – szintén aktív jövedelemnek számít, mert egy egyéni vállalkozó – tetszik, nem tetszik – legalábbis addig, amíg maga van a vállalkozásában, saját maga alkalmazottja. Azért vállalkozó, hogy állást teremtsen magának. Be kell valljam, én még ebben a dalban vagyok. Egyedül is vagyok, meg dolgozom is ezerrel, így keresek pénzt. Eddig ugye tényleg nem nagy a különbség az alkalmazotti pénzkeresethez képest. Én a magam tapaztalata és elgondolása alapján annyi kiegészítést mindenképpen tennék Kiyosaki gondolatmenetéhez, hogy egy nagy előnye azért csak van az egyéni vállalkozónak az alkalmazotthoz képest: távlatosabb, több benne a fejlődési lehetőség, a perspektíva. Miért? Mert ez lehet az az ugródeszka, ahol megtanulhatom, hogyan építsem fel azt a rendszert magam köré, amiből később majd passzív jövedelmem lesz. (A passzív jövedelemről majd később.) Gondolkodásmódot tanulok, és játékszabályokat (vállalkozás működtetésével kapcsolatban van néhány, ráadásul folyton változnak, kicsit futóvadlövészet az egész…), amikre mind szükségem lesz, ha a másik két negyedbe akarok lépni.

C: cégtulajdonos – eléggé logikus lépésnek tűnhet az esetemben, hogy ha már tavlat, akkor az egyéni vállalkozásom céggé fejlesztésében gondolkodjak. (Ezt is teszem.) És itt jó lenne, ha különbséget tennénk a cégtulajdonos és az egyéni vállalkozó definíciói között aszerint, ahogy Kiyosaki használja, és aközött, ahogy a legtöbben értik nálunk. Hiába alapítasz esetleg kft.-t, ami jogilag már cégnek számít, ha Te húzod benne az igát, és még mindig a cégedben dolgozol az alkalmazottak ellenére is – és nem a cégeden. Vagyis ha elmerülsz a napi, apró-cseprő ügyekben, és a legfontosabb tevékenységed az lesz, hogy az aktuális szórólapon milyen legyen a betűtípus, akkor Te még mindig a saját alkalmazottad vagy – Kiyosaki-i értelmezésben egyéni vállalkozó. Cégtulajdonos akkor leszel, ha részben vagy egészben megveszel egy céget (vagy Te alapítod), a tulajdonjogok a Tieid, viszont nagyon maximum a stratégiai tervezésben, irányításban veszel részt, ha részt veszel, ezen kívül csak annyi a dolgod, hogy számold a pénzt, amit a cég tevékenysége után rendszeresen kapsz. Érzed a különbséget? Ez már passzív jövedelem a javából! És itt rögvest szeretnék is egy tévhitet eloszlatni. A passzív jövedelem nem attól passzív, hogy nem kell dolgozni. Kell vele dolgozni, sőt még az is előfordulhat, hogy rengeteget. Az elején. Amíg megalapozod a vállalkozásod, a befektetésed, stb. De aztán!!! Aztán már legfeljebb csak felügyelned kell, hogy rendben menjenek a dolgok, tehát az alkalmazotti munkához képest az energiaráfordítás a töredéke. Gondolj bele! Ha pl. írsz egy könyvet, elég sok munkád van vele, amíg leírod, a kiadóval tárgyalsz, a megjelenést, a reklámot, marketinget intézed, viszont ha már megjelent, akkor csak hátradőlsz, és várod, hogy a bankszámládat hízlalják a jogdíjak és a részesedések. Még évek múlva is szerezhetsz belőle jövedelmet, ha többször is kiadják. Na, ez a passzív jövedelem képlete. Ehhez mérten gondolkodj a cégvezetésről is mint pénzszerzési formáról.

D: befektető – igen, ez is passzív jövedelem, és roppantul hasonlít a cégtulajra. Ami nem is csoda, mert a befektetéseknek általában három nagyobb csoportját szokták megkülönböztetni: a cégbefektetéseket (ugye, a cégtulajdonos visszaköszön), az ingatlan- és az egyéb befektetéseket (főleg értékpapírokat, vagyis tőzsdei befektetéseket, de lehet éppen festménygyűjtemény, vagy arany is a befektetés tárgya). Sok meló van az elején itt is: nem kevés információt kell ugyanis összelapátolni ahhoz, hogy valaki olyan befektetést találjon, ami megfelel a pénzszerzési cáljainak, a mentalitásának(!), ill. annak a kockázatnak, amit még képes jól kezelni. Mire ezt kisakkozod és összeáll a fejedben, addigra nem keveset dolgozol. Viszont a hasznok elképesztőek tudnak lenni. Én magam is gyakorló befektető vagyok. Persze nem azon a szinten, aminek a jövedelmeiből meg tudnék élni, de a legtöbben kicsiben is szokták kezdeni. (Elég ritka, hogy valakinek nyakába szakad a lottóötös, vagy az amerikai nagybácsi öröksége.) De csinálom, és gyakorlom – mert ez is felkészülés a jövőre.

Ezzel elérkeztünk egy másik lényeges ponthoz Kiyosaki elméletében: a negyedek közti átjárhatósághoz. Sehol nincs megírva, hogy aki alkalmazottként kezdi földi pályafutását, az úgy is kell, hogy befejezze. Sőt: a másik gyakran hangoztatott Kiyosaki-tétel szerint a Cashflow négyszögben mozogva kiválóan be lehet gyakorolni a többlábon állást is: vagyis lehetsz egyidejűleg alkalmazott, egyéni vállalkozó és befektető is akár. (Csak egy példát mondtam, egészen másképp is kinézhet a “portfóliód”.) Ez a kis négyszög tehát millió lehetőséget mutat Neked, csak egy kicsit kell másképpen gondolnod a pénzre és megszerzésének lehetőségeire.

A képen feltűntek még számok is, a 1:100-as, a 100:1-es arány, ill. a pénz és emberek arányai. Ezek is roppant érdekesek a pénzügyi jövőd szempontjáról, sőt izgalmasak is, de nem akarok minden poént lelőni, kell, hogy maradjon valami, amiért érdemes elolvasnod a könyvet…

Összegezve: Kiyosakival lehet egyet érteni és nem egyet érteni. Az azonban biztos, hogy ha elolvasod a könyvet, másképpen fogsz gondolkodni a saját lehetőségeidről is. És akkor Kiyosaki meg én is már elértük a célunkat

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: